Hat ok.Hat óra.

A könyv egy olyan új gondolati pozíciót, újszerű paradigmát igyekszik nem erőszakosan, hanem olvasmányos vitairat-szerűen, gondolkodásra csábítva felvázolni, mely egészen eltérő irányból — nem a szokásos jobb- és baloldali politikai mantrák felől — indul a kortárs jelenségek és a mélyebb folyamatok értelmezéséhez.

Alapvetően nem keresztény, ám primordiális pogány állásfoglalásként sem tiszteletlen a kereszténységgel, és nem határolódik el a kultúrkörtől.

Olyan kortárs gondolkodókra is támaszkodik, mint Hazony, Harari, Eysenck, John Glad, Bauer Ervin — az olyan meghaladhatatlan géniuszok mellett, mint Nietzsche, Evola, de Benoist, Hölderlin, László Gyula vagy Oswald Spengler.

A paradigma mégis teljesen saját.

E paradigma eredményeként a jog, a gazdaság, a politika alapvető (természeti, ezért helyes) kereteit a közösségben, felelősségben, érdemben és idealizmusban azonosítja.

Ez utóbbi alatt pszichológiailag az Angela Lee Duckworth tudományos bestsellerében, a Grit-ben igazolt erőfeszítést értve.

A végleges kézirat öt éven át készült, de az egész váza és sarokpontjai — ahogy a mieink egy évtizeden át nevezték: „a koncepció” — 2001 óta papírra van vetve, és így is terjedt húsz éven át, szamizdatként fénymásolva.

Nem csupán nyelvi lektorálást, de az IT, a humángenetikai, a történelmi és a filozófiai fejezetek külön szakmai lektorálást is kaptak.

Jog, történelem, közgazdaságtan, IT, genetika, robotika, régészet és filozófia egyaránt helyet kapott benne. Hogy ez könnyebben kezelhető legyen, a példákat, jogeseteket, a magyarázó részeket apróbb betűvel szedtem.

Az alaposság, alátámasztottság és a tudományos igazolhatóság ellenére számos kiadó minősítette veszélyes gyúelegynek — az Akadémiai Kiadótól a L’Harmattanon és az Osirisen át a Püski Kiadóig.

Íme itt van hát: nem támogatott, nem szponzorált, de még csak a mainstream kiadók által fel sem vállalt magánkiadásként. Ebben semmi meglepő nincs: a Facebook és a TikTok is rendszeresen cenzúrázta a szerző közösségi posztjait.